2015 a gombák szemszögéből

“A gombák a biológia törvényszegői,” mondta az év elején Anne Pringle, a Wisconsin Egyetem gombakutatója. “Megkérdőjelezik az életről kialakult elképzeléseinket.” Se nem növény se nem állat (bár az állatokhoz genetikailag közelebb állnak), s mégis mindenütt jelen vannak.  Igaz, rejtve. A gombák többnyire láthatatlan, egysejtű lények és föld alatt húzódó hajszálvékony gombafonalak. De még a köztudat által gombáknak nevezett húsos gyümölcsöket (kalapokat, tönköket) hozó fajok is bosszantóan jól alcázzák magukat. Még a kutatók is rejtélyesnek tartják őket. Életmódjukat kevéssé ismerik és rendszertanuk tiszta káosz. Pedig nélkülük a biológiai folyamatok nagy része egyszerűen nem működne. Az erdők egészségének őrei világszerte a gombák. Lebontják és a növények számára újra felhasználhatóvá teszik a szerves anyagokat és tápanyagokat, vizet, valamint kémiai vedőanyagokat szolgáltatnak.

Nézzük hát meg milyen is volt a múlt év a gombák szempontjából.

1. Geastrum britannicum

A havonta megjelenő ‘Mikoszféra: A gombabiológia magazin’-ja tucatnyi új gombafajról ad hírt, kezdve a Leptosphaeria italica-tól, amelyet az év elején tálaltak egy korhadt faágon Olaszországban, a  fodros ernyőjű Marasmius indopurpureostriatus-ig, amelyre az indiai Sikkim-ben, a  Himalájában bukkantak. Érdekes módon, 2015 legfurább gombáját, a Geastrum britannicum-ot, Jonathan Revett amatőr gombász, 15 éve,  Fens of Norfolk-ban, Angliában fedezte fel. A csoportban megjelenő G. britannicum, melynek fehér húsos testén sötétbarna fej ül, hátborzongatóan úgy néz ki, mint egy csapat derékig földbe temetett gombaemberke. A kutatok először egy másik brit gomba, egy szakács sipkás tengericsillagra emlékeztető csillaggomba variációjának gondoltak, és nem fogadták el új fajként a G. britannicum-ot, de 2015-ben DNS analízis kimutatta, hogy Revett gombája valóban új faj. “Általában nem kérdőjelezem meg amit a szakértők mondanak, de ez alkalommal biztos voltam benne, hogy ez egy új faj lesz,” mondta Revett egy helyi újságnak.

2015-ben másutt is tálaltak új gombákat a kutatók, mint például szalámin és a levélvágó hangyák fészkében. 2016 pedig vitathatatlanul még több új fajt hoz. A Nemzeti Gombakollekció mikológusa, Lisa Castlebury szerint több mint másfél millió gombafaj létezik, bár eddig mindössze pár százezret neveztek el és írtak le.

 


2. Cordyceps

A parazita Cordyceps nemzetség tagjait említve sokaknak a zombi gomba jut eszébe. Azok a gombák, amelyek megváltoztatják a rovarok és más ízeltlábúak viselkedését (a legismertebb zombi gomba az Ophiocordyceps unilateralis például arra kényszeríti ‘hangyagazdáját’, hogy a levél fonákján megkapaszkodjon, míg a gomba megemészti a hangya belső szerveit, s majd dolga végezetten a hangya üres vázából gombát hajt). A Cordyceps-nek évezredekre visszanyúló története van a hagyományos gyógyászatban, különösen Ázsiában. A himalájai Viagraként ismert C. sinensis-t fél kilónként 50 000 dollárét merik. A nyugati gyógyászat lassan ismerte el a zombi gomba gyógyhatását, bár a ciklosporin nevű immunszupresszáns gyógyszer, amelyet főleg transzplantációban a beültetett szerv kilökődésének megakadályozására alkalmaznak, a bogarakat elemésztő Cordyceps subsessilus-ból származik.

Az angliai Nottingham Egyetem mikrobiológusa, Cornelia de Moor 2009-ben fedezte fel, hogy a cordycepin - a Cordyceps nemzetség összes gombájában megtalálható hatóanyag laboratóriumi körülmények között leállítja a ráksejtek burjánzását, mégpedig egy minden eddigi terápiától eltérő módon. Múlt évben de Moor a cordycepint izületi gyulladás elleni klinikai bevizsgálás alá, vette erős gyulladás gátló hátasa miatt. Ha minden jól megy, egy évtized elteltével az orvosok ezt fogjak felírni betegeiknek.

3. Spórák

A Cordyceps elsősorban állatok viselkedésmódosító hatásáról lett hírhedt, de 2015 elején kutatók felfedeztek, hogy az időjárás befolyásolására is képesek. A PLOS One tudományos magazin novemberi számában az Ohio-i Miami Egyetem kutatói leírták azt a folyamatot, ahogyan a legkörbe került gombaspórák a vízpárát megkötve segítik a felhőképződést és esőhöz vezetnek. A tanulmány vezetője, Nicholas Money szerint ez valószínűleg egy olyan pozitív visszacsatolási folyamat része, ahol a gombák épp azért lövik spóráikat a légkörbe, hogy kezdeményezzék a növekedésükhöz elengedhetetlen esőzéseket. Minden évben több millió tonna spóra kerül a légtérbe, s ez minden valószínűség szerint azt jelenti, hogy a gombáknak komoly szerepük van a helyi időjárás alakításában, s ebből adódóan Money megjegyzése szerint kiirtásuk aszályhoz vezethet.

4. A banánkorszak vége

A gabonaszakértők a Fusarium oxysporum-t, ezt a mikroszkopikus talajlakó gombát “csendes gyilkos”-kent tartják számon. A gyökereken át kerül a növénybe, behatol a szállítóedényekbe, s amint elérkezett az idő a spóraképződéshez, a növénynek vége.

Ez a gomba - a mezőgazdaság fejlődésével párhuzamosan - minden új terményhez sikeresen specializálódott, s kifejlődött a paradicsomot megtámadó F. oxysporum f. sp. Lycopersici, a spárgát rohasztó F. oxysporum f. sp. asparagi és a F. oxysporum f. sp. Cubense, amely, lassan de biztosan a banánt fogja eltüntetni a föld színéről.

Az eredetileg legelterjedtebb banánfajtát - a Gros Michel-t – már a XX. század második felében teljesen kipusztította a Fusarium egyik törzse – a Tropical Race One. Pusztán a szerencsén múlott, hogy a zöldség és gyümölcs boltokat ma megtöltő banánfajta, a Cavendish, ellenállónak bizonyult s így idővel át tudta venni a Gros Michel helyét, épp az egész világra kiterjedő banán hiány kialakulása előtt. De a Cavendish sem tud ellenállni az új gomba törzsnek, a Tropical Race Four-nak. Ez a törzs a hatvanas évek végén Taiwan-ban ütötte fel a fejét és óriási pusztítást okozott Kínában, Indonéziában és Malájföldön, valamint jelentősen károsította az ausztrál termést. Ha egy ültetvény megfertőződik, nincs remény a banánfák megmentésére, s miután a gomba a földben rejtőzik, maga a termőföld is elértéktelenedik.

Az egyetlen lehetőség a F. oxysporum f. sp. cubense terjedésének megakadályozása.

A holland Wageningen Egyetem kutatói a múlt év végén genetikai módszer segítségével kimutatták, hogy a több földrészre kiterjedő fertőzést a Tropical Race Four egyetlen klónja okozta.

A holland kutatás rávilágított arra, hogy még a legszigorúbb karantén és biológiai biztonsági intézkedések is kudarcot vallottak a kórokozó terjedésének meggátolásában, s hogy a Tropical Race Four dél-amerikai megjelenése pusztán idő kérdése. S ez alkalommal Fusarium-ellenálló banán nincs a világon.

5. A csodálatos élesztőgomba

Az év gombája címet évről évre a bor, a kenyér, vagy a sör élesztőgombái viszik el. 2015 viszont a ‘designer’ élesztőgomba éve lett. Az élesztőgombák mindeddig cukron éltek s végtermékként széndioxidot és alkoholt választottak ki, de egy új géntechnika ezt megváltoztatta. A ‘CRIPS’ névre hallgató gén editálási módszer meggyorsítja és leegyszerűsíti a más élőlényekből származó funkcionális DNS élesztőgombákba való bevitelét, gyökeresen átalakítva azok anyagcseréjét. A végeredmény egy sejtnyi gyáracska, amely ízesítőanyagoktól - gyógyszereken át, különböző anyagokat tud előállítani.  A múlt évben ezek a módosított élesztőgombák, melyek morfiumot, pálmafa olajat, pókháló selymet gyártottak, korai jelei egy olyan gazdasági átalakulásnak, amely nem a mezőgazdaságra és az olajra, hanem gombákra épül.

Forrás:  http://www.szeretematestem.hu/2015_a_gombak_szemszogebol_106  (http://www.newyorker.com/tech/elements/the-year-in-fungi-2015)